AI-szorongás: amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak segít, hanem szorongást is okoz

Szorongás, kényszeres viselkedés, mentális túlterheltség, kiégés és az emberi kapcsolatok átalakulása – a mesterséges intelligencia térnyerése új pszichológiai kockázatokat is magával hozott. Ezekre a kevésbé látható következményekre hívta fel a figyelmet Dr. habil. Szeberényi András, a Budapesti Metropolitan Egyetem Marketing Tanszékének vezetője a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem 2026. október 29-én megrendezett „AI, adat, algoritmus – Mesterséges intelligencia a marketingben” című tudományos-szakmai konferenciáján.

A „Technostressz és a mesterséges intelligencia: Eljött az AI-szorongás korszaka?” című előadás középpontjában az AI-használat negatív pszichológiai, társadalmi és munkahelyi következményei álltak. Miközben az intelligens rendszerek egyre több feladatot vesznek át az emberektől, észre sem vesszük, hogyan fokozódik a technológiai kiszolgáltatottság, a bizonytalanság és az önálló döntéshozatal elvesztésétől való félelem.

Az AI-hoz kapcsolódó technostressz egyik legfontosabb kiváltó tényezője az információs túlterheltség, az állandó elérhetőség, a folyamatos alkalmazkodási kényszer és a munka-magánélet határainak elmosódása. A túlzott vagy kontrollálatlan AI-használat szorongásos tünetekkel, kényszeres viselkedéssel, megvonásszerű reakciókkal és az autonómia csökkenésével is összefügg. Súlyosabb esetekben döntési bénultság (paralízis), társas elszigetelődés, kapcsolati konfliktusok, szakmai válságérzet és kiégés is megjelenhet.

Az előadás külön figyelmet fordított az AI-függőség lehetséges tüneteire és arra, hogy a mesterséges intelligenciára való egyre erősebb támaszkodás miként alakíthatja át a kritikus gondolkodást, a családtagokkal, barátokkal való kapcsolatokat és a munkahelyi bizalmat. Az algoritmikus megfigyelés, a gépi döntések átláthatatlansága – úgynevezett fekete doboz jelenség – és az emberi kontroll gyengülése további pszichológiai feszültségek forrásává válhat.

Szeberényi András egy reprezentatív 1037 válaszadó adataira épülő saját kutatást is bemutatott, amely során négy eltérő AI-felhasználói profilt azonosított: a tudatosan fegyelmezetteket, az MI-vezéreket, a kezdő óvatoskodókat és a bizonytalan kísérletezőket. A kutatás rávilágított a mesterséges intelligencia használatában megfigyelhető jelentős különbségekre, különös tekintettel a felhasználói tudatosságra és a technológiai magabiztosságra.

Az előadás egyik központi üzenete szerint a mesterséges intelligencia fejlődése mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az emberi mentális jóllétre, a tudatos technológiahasználatra és az önálló döntéshozatal megőrzésére.

A jövő egyik meghatározó kérdése így már nem csupán az, hogy mire lesz képes a mesterséges intelligencia, hanem az is, hogy milyen pszichológiai „árat” fizethetünk a mindennapos használatáért.